Alapjogokért Központ: nemzetközi jogot sért Ukrajna kényszersorozási gyakorlata

Nyilvánvaló, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a többi között az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon, erőszakkal kényszeríti frontszolgálatra országa lakosságát, és ezáltal saját hazája alkotmányát és törvényeit sem tartja be - tartalmazza a közlemény.

Sebestyén József "agyonverésének" példája pedig rámutat, hogy mire számíthat egy kisebbségi sorban élő magyar családapa a háborús Ukrajnában. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen jogsértésekben bűnrészességet vállaló államalakulat alkalmatlan az európai uniós tagságra, bármit is híresztel a brüsszeli elit és annak globalista szatellitpártjai Magyarországon - tették hozzá.

Felidézik, hogy a magyar - így uniós - állampolgársággal is rendelkező kétgyermekes Sebestyén Józsefet Kárpátalján "kényszersorozás közben kínzással felérő módon bántalmazták", amelynek következtében belehalt sérüléseibe. Ezt megelőzően pedig a rajta gúnyolódó katonák megalázó videófelvételt is készítettek a földön könyörgő férfiről.

Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy az ukrán hatóságok egyelőre tagadnak, az Európai Unió pedig hallgat, holott ez a tragédia egyáltalán nem elszigetelt eset. Tucatjával érkeznek hírek erőszakkal elhurcolt, brutálisan bántalmazott emberekről, akik nem akartak a háborús húsdarálóba kerülni.

Ugyanakkor mind az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mind a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya rögzíti, hogy senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Továbbá Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy "az emberi méltóság sérthetetlen" és "tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell", amely összhangban áll az Emberi Jogok Európai Egyezménye hasonló megfogalmazásával - ismertették.

Bár Ukrajna alkotmánya látszólagosan megfelel a nemzetközi egyezményeknek, a kényszersorozások valósága a XX. századi történelem legsötétebb napjait idézik - vélekedtek.

Az ukrán alkotmány 3. cikke szerint - folytatták - az ember, az élete és egészsége, becsülete és méltósága, sérthetetlensége és biztonsága Ukrajnában a legmagasabb társadalmi értéknek minősül, illetve az emberi jogok és szabadságok megerősítése és biztosítása az állam kiemelt kötelessége. A 28. cikk szerint mindenkinek joga van méltóságának tiszteletben tartásához, továbbá senkit nem lehet kínzással, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal, illetve büntetéssel megfosztani méltóságától.

Továbbá az ukrán mozgósítási törvény 26-27. cikkei értelmében, amennyiben az ország egy állampolgára nem tesz eleget a behívóparancs szerinti kötelezettségének közigazgatási szabálysértést követ el, és rendőri őrizetbevételt követően a hadkiegészítő hatóságokhoz kísérik - sorolták.

A törvény azonban nem teszi lehetővé, hogy bármelyik fegyveres szerv aránytalan és bestiális fellépéssel szerezzen érvényt akaratának - fűzték hozzá.

Emlékeztettek arra: 2025 júliusában Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa súlyos aggályokat fogalmazott meg az ukrán katonai mozgósítással kapcsolatban, különösen a toborzás során előforduló kínzásokkal, halálesetekkel és más embertelen bánásmóddal összefüggésben lévő esetekkel.

Az Alapjogokért Központ szerint egy - különösen uniós tagságra aspiráló - országban, ha állami-hatósági túlkapás történik is, azt a jogállami sztenderdeknek megfelelő, transzparens vizsgálat követi, a bűnösök büntetőjogi felelősségre vonása mellett. A vizsgálat különösen indokolt, ha a sértett egy kiszolgáltatott helyzetben lévő nemzeti kisebbséghez tartozó személy volt, akinek magyar származása vélhetően közrejátszott a bűncselekmény motívumaként. Ezzel szemben az ukrán vezetés még a szabálytalanságok és nyilvánvaló összefüggések tényét is tagadja, az emberi jogokra kényes Európai Unió vezetése pedig annak ellenére sem lép fel, hogy egy uniós állampolgárt vertek agyon az ukrán katonák.

Ez azt jelenti, hogy Zelenszkij elnök és az ukrán kormány a legelemibb emberi jogok érvényesülését sem biztosítja, holott az ukrán alkotmány a 102. cikke szerint az elnök az emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok garanciája - tartalmazza az Alapjogokért Központ elemzése.

MTI