A család Lviv megyei Septyckijből származik. Mihajlo körülbelül egy évig szolgált a fronton, megsebesült, majd korlátozottan alkalmasnak nyilvánították és a hátországba helyezték. Ott „sahideket” (iráni drónokat) semmisített meg.
Mihajlo felesége elmondta, hogy a halála előtti napon még beszélt vele telefonon, de egyáltalán nem panaszkodott egészségügyi problémákra, tökéletes állapotban volt. Előtte viszont több alkalommal is panaszkodott neki az egységén belüli igazságtalanságokról – például arról, hogy a parancsnokai rendszeresen elutaztak szórakozni és pihenni Luckba és más helyekre, miközben a közkatonáknak szinte lehetetlen volt szabadságra menniük, vagy akár csak egy napra is találkozniuk a szeretteikkel. Mihajlo azt mondta, hogy nem hajlandó ezekről tovább hallgatni, meg kell tudnia a világnak, hogy mi történik a fronton.
A halott testéről készült képeken – amelyeket a felesége készített a temetés során – jól látható egy vérömleny a homlok felső részén, valamint más sérülések is a testen. A feleség ezek után a rendőrséghez fordult. A bejelentése alapján végül büntetőeljárás indult szándékos emberölés gyanúja miatt. Az áldozatnak van jogi képviselete, ügyvédje. A családnak azt javasolták, hogy forduljanak az ügyészséghez, és kérvényezzék a nyomozás áthelyezését az Állami Nyomozó Irodához (DBR), mivel a bűncselekmény elkövetésében katonák is részt vehettek.
Ez már a sokadik gyanús eset ennél az alakulatnál.