Dömötör Csaba magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: állásfoglalások és dokumentumok sora bizonyítja, hogy Brüsszel csökkenteni akarja a közös agrárkasszát azért, hogy helyet csináljon a jövőbeni ukrán bővítési kiadásoknak.
Brüsszel szándékának elsőszámú áldozata a területalapú támogatási rendszer lenne, amely csak Magyarországon 150 ezer magyar gazdának és családjaiknak biztosít jövedelmet. A támogatások csökkentését úgy intéznék, hogy összevonnák az agrárkasszát más alapokkal, hogy - mint részletezte - ne látszódjon, hogy valójában csökkennek a támogatási összegek.
Az EP-képviselő elmondta: a "gyorsítópályás" ukrán uniós tagsággal 40 millió hektár termőföld érkezne az Európai Unióba, amelyek jelentős része nem az ukrán kisgazdák, hanem nyugat-európai és tengerentúli alapok, nagyvállalatok tulajdonában van. Ők jól járnának, a kelet-európai termelők viszont rosszul - hívta fel a figyelmet.
Dömötör Csaba emlékeztetett: 2022-ben Brüsszel úgy döntött, hogy megnyitja az uniós piacot az ukrán termékek előtt, amely jelentős jövedelmi károkat okozott a kelet-európai termelőknek. A Farm Europe brüsszeli elemzőintézet számításai szerint legalább 70 olyan növényvédőszer-alapanyagot használnak Ukrajnában, amelyeket az Európai Unióban már betiltottak. Az Európai Parlament vonatkozó tanulmánya pedig világosan megállapította: ha a mostani szabályok maradnak, akkor 20 százalékkal csökkenhetnek az agrártámogatások a jelenlegi tagországokban.