„Hol a pénz?” „Az EU-s pénzeket is ellopnák?” – kibuktak az amerikaiak az ukrán korrupció miatt

Az ukrán korrupció hosszú ideje az amerikai média figyelmének középpontjában áll. A republikánusokhoz közelebb álló médiumok nagy figyelmet szenteltek a folyamatos botrányoknak, és számos bizonyítékot soroltak fel, arra vonatkozólag, hogy Ukrajna a korrupció miatt nem megbízható partnere az Egyesült Államoknak.

Ezzel mondhatni hiánypótló munkát végeztek, mert mindeközben a liberális média inkább arra koncentrált, hogy az ukrán vezetés az elmúlt években milyen „hatalmas” erőfeszítéseket tett a korrupció visszaszorítása érdekében.

Azt ugyanakkor ezeknek a liberális médiumoknak is el kellett ismerniük, hogy a korrupció jelentős problémát jelent az országban.

Hol a pénz? 

A New York Times 2023-ban például azt írta, hogy Ukrajna számára egzisztenciális veszélyt jelent a korrupció. A Foreign Policy pedig tavaly arról számolt be, hogy Ukrajna még mindig túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz.

Idén januárban a szintén amerikai Newsmax árulkodó interjút készített az ukrán hírszerzés vezetőjével. Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) vezetője a Newsmaxnek azt mondta az amerikai támogatásokkal kapcsolatban, hogy

A Newsmax azt is felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február elején arról beszélt, hogy Ukrajna 75 milliárd dollárt kapott közvetlenül az Egyesült Államoktól, és további 100 milliárd dollárt „soha nem kapott meg”. Ez komoly aggodalmat keltett az amerikai kormányban azzal kapcsolatban, hogy hová tűnt ez a pénz, és korrupciós vádak is felmerültek.

A korrupció melegágya: a hadsereg és a mezőgazdaság

A 2023 és 2025 közötti időszakban több jelentős korrupciós botrány is napvilágot látott.

Tavaly áprilisban Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósága úgy döntött, hogy Olekszandr Szolzsenyi mezőgazdasági minisztert 60 napra előzetes letartóztatásba helyezik. Az 1,77 millió dollár (637 millió forint) óvadék megfizetése után azonban szabadon engedték. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal gyanúja szerint Szolzsenyi egy szervezett bűnözői csoport élén állt, amely 2017 és 2021 között 6,85 millió dollár (2,4 milliárd forint) értékben szerzett jogtalanul földet, és további 4,47 millió dollár (1,6 milliárd forint) értékben próbált földet megszerezni.

Fotó: MTI/Purger Tamás

Tavaly májusban az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökét vették őrizetbe korrupció vádjával. Vszelovod Kniazjev gyanú szerint több mint 2 millió dollár (720 millió forint) kenőpénzt fogadott el. A legutóbbi és legsúlyosabb botrány a 2024. januári fegyverbeszerzési ügy volt. Az ügy során az ukrán hadsereg 100 ezer aknagránát vásárlására költött 40 millió dollárt (14 milliárd forint) 2022 őszén, de a fegyverek sosem érkeztek meg. A pénzek egy része külföldi számlákra, köztük a Balkánra került. Az ügyben érintettek közé tartoztak volt és jelenlegi magas rangú védelmi hivatalnokok, az Lviv Arsenal fegyverszállító cég vezetői, valamint egy külföldi kereskedelmi csoport képviselője.

Az ukrán hatóságok legutóbb 2025. április 2-án készítettek elő vádemelést egy 2022. augusztus és december között elkövetett ügyben, amelyben több mint 17 millió dollárt (6,1 milliárd forint) sikkasztottak el. Az ügy során a hadsereg számára szánt élelmiszereket, például répát, káposztát és burgonyát, háromszorosan felárazva szerezték be. Öt személyt gyanúsítottak meg, köztük egy volt védelmi minisztériumi osztályvezetőt, az ügyet jeleneg is az Ukrán Nemzeti Antikorrupciós Iroda (NABU) vizsgálja.

Soros-hálózat: Miért hallgat a korrupcióellenes mozgalom?

Mindezek ellenére a Transparency International és más nyugati „antikorrupciós” csoportok továbbra is reformorientált országnak állítják be Ukrajnát, miközben a valóság mást mutat. Nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a Transparency International egy jól ismert, Soros által támogatott szervezet, amelyet a USAID és számos multinacionális vállalat finanszíroz.

A 2010-es kormányváltást követően a Transparency International mérései alapján Magyarország CPI-értéke látványosan romlani kezdett. Eközben a háború kirobbanása óta Ukrajna a szervezet korrupciós listáján elfoglalt helye javult. 2023-ban 12 helyet lépett előre – habár még így is Európa egyik legkorruptabb államának számít –, míg tavaly csupán egyetlen helyezést csúszott vissza.

Nem véletlen, hogy az ukrajnai korrupciót kevésbé hangsúlyozzák, miközben Magyarországot folyamatosan „korruptként” állítják be. Ez a kettős mérce jól látható:

• Magyarországon a legkisebb pénzügyi rendellenesség is nemzetközi botránnyá válik,
• Ukrajnában azonban a nyugati katonai és humanitárius segélyek milliárdjai ellenőrizetlenül áramlanak tovább.
  

Az uniós pénzeket is ellopnák

Ukrajna korrupciója nemcsak belső probléma, hanem közvetlen hatással van Magyarországra és az Európai Unióra.

Ukrajna EU-csatlakozása – amelyet elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Néppárt erőltetne – óriási kockázatot jelentene. Az ukrán elit már most is „kreatívan” használja fel a külföldi forrásokat; mi történne, ha az uniós forrásokhoz is hozzáférnének? 

Ráadásul a korrupció Ukrajnában összefügg a szervezett bűnözéssel is, így egy ilyen korrupt állam belépése Magyarország biztonságát is veszélyeztetné.