A frakcióvezető egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva arra emlékeztetett: 2022-őt követően kiderült, hogy külföldi államok - köztük az Egyesült Államok is - adófizetői pénzből más országok szuverenitását sértő tevékenységet folytatnak, belpolitikai nyomásgyakorlásra szervezeteket építenek fel és nem szimpatikus kormányok eltávolítására médiát finanszíroznak, például a magyar a baloldali sajtóból is jó párat.
Hozzátette: emellett "álcivil szervezeteket" és aktivistákat is pénzelnek, és nem ritkán politikusokat is finanszíroznak azzal a céllal, hogy a saját hatalmi érdekeiket érvényesítsék. Szerinte ezt látták 2022-ben, amikor több millió dollárral támogatták a baloldali összefogás kampányát.
Úgy vélte: idén a USAID botrány kirobbanása megnyitotta az utat az amerikai kormányzat számára, hogy leszámoljon ezzel a gyakorlattal, és ne próbáljon beavatkozni más országok demokratikus folyamataiba.
Tulajdonképpen ezt csináljuk Magyarországon is - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a tervezett törvény kapcsán "akinek nincsen takargatnivalója, aki nem a közélet befolyásolására, külföldi pénzből, az ország szuverenitásának sérelmére végzi a tevékenységét, annak nincs izgulni valója".
Arra a kérdésre, hogy a javaslat elfogadása után Magyarországot demokráciának lehet-e majd nevezni, Kocsis Máté úgy reagált: ha az Egyesült Államokat annak lehet, akkor Magyarországot is.
Arra a kérdésre, hogy a sajtótermékekre is vonatkozik-e a javaslat, Kocsis Máté azt mondta, hogy a törvényjavaslat minden olyan szervezetet érint, amely három feltételnek megfelel: a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, külföldi pénzből, akként, hogy az a magyar szuverenitásra veszélyes lehet.