Leslie Mandoki: Robbie Williamst annak idején elszalasztottuk

Felejthetetlen koncerteket ad, minden alkalommal újra és újra lenyűgözi a közönségét, hozzáteszem, engem is. Számomra mindig különleges élmény róla beszélni, mert tisztelem, és személyesen is kötődöm egy régi történeten keresztül hozzá

Ebben az időszakban keresett meg minket a kiadója, az RCA boss… ők voltak az ötletgazdák, hogy mi lenne, ha Robbie vendégként szerepelne a következő Soulmates-albumon? Fiatal, tehetséges énekes, aki hitelességet nyerhetne, ha olyan ikonok mellett dolgozhatna a Mandoki Soulmatesben, mint Jack Bruce, Ian Anderson, Steve Lukather, Bobby Kimball, Al Di Meola vagy David Clayton-Thomas. Nekünk pedig frissességet és új energiát hozott volna. Logikusnak is tűnt az ötlet

Amikor meglátta Robbie nevét a kazettán, szó szerint felhördült: „Jézusmária! Ez az a fiú a fiúbandából, akit a gyerekeim hallgatnak? Szó sem lehet róla, hogy a ’70-es évek rocklegendái mellé egy boyband-sztár kerüljön!”, majd viccesen, de határozottan kettétörte a kazettát, és kidobta a szemétládába a keverőpult alá

Teljesen ledöbbentem, és nem értettem a reakcióját. De Jack mindig is nagyon emocionális volt. Úgy gondoltam, Robbie megérdemelt volna legalább egy próbát, de Jack Bruce két mozdulattal lezárta ennek minden esélyét. A gesztus sehogy sem illett a közös munkánk hangulatához, és mire lett volna időnk nyugodtan átbeszélni a dolgot, az egész elvesztette az aktualitását... 

Amikor nem sokra rá világsztár, majd megasztár lett, sokszor mosolyogva idéztük fel ezt a történetet. A kiadó is humorral kezelte a helyzetet, és egy pillanatra sem neheztelt emiatt. Az élet végül igazolta Robbie-t: hatalmas tehetség, és ma már egyértelműen a szakma egyik legnagyobb előadója. Utólag is sajnálom, hogy akkoriban nem dolgoztunk együtt, de büszke vagyok rá, hogy megmutatta a világnak, mire képes. Örülök neki, hogy nemcsak tehetséges művész, hanem kiegyensúlyozott