A tisztségviselő arra a Portfolio-cikkre reagált, amely az Eurostat adatsorából azt a következtetést vonta le, hogy harmadannyit költ családtámogatási juttatásokra a magyar állam, mint amennyi az uniós átlag.
Szalai Piroska rámutatott: nem az adatsorral, hanem annak értelmezésével van a gond. Az Eurostat idézett adatai ugyanis a szociális kiadásokra vonatkoznak, holott a családtámogatás nem csak a családi pótlékból, csedből, gyedből, gyesből, anyasági támogatásból és bölcsődei ellátásokra fordított összegekből áll, amelyek együttesen a GDP 1,4 százalékát teszik ki.
"Mi tudjuk, hogy mi nem ennyit költünk családtámogatásra, hanem a GDP öt százalékának megfelelő összeget, már 2022-ben is költöttünk ennyit, jövőre ez még nagyobb összeg lesz, sőt, már az idén nagyobb összeg lesz, mert növekednek az adótámogatások. Az Eurostat adatbázisát félreértő, nevét elhallgató portfóliós cikkíró úgy tálalta ezt az egészet, mintha ennyi lenne a magyar családtámogatási kiadás alapvetően" - mondta Szalai Piroska. Az adatbázisból kimaradtak a családtámogatási rendszer legszámottevőbb tételei, ugyanis a családi pótlék nagyon alacsony összeg, ennél sokkal többet ad az adókedvezmények és az adómentességek rendszere - tette hozzá.
"Bőven több mint egymillióan kapnak családi adókedvezményt és adómentességet jelen pillanatban a négygyermekes és a 30 év alatti anyák. Csak ők 155 ezren vannak, együtt már 1,2 millióan. Októbertől ez föl fog menni másfél millióra, mert a háromgyermekes anyukák is belépnek a rendszerbe" - sorolta.