Egy év telt el a 2024-es kettős magyarországi választás óta. Mint arról a Mandineren átfogó elemzésemben rámutattam, továbbra is stabil a Fidesz-KDNP támogatottsága, Magyar Péter nem érte el legfőbb célját. A 2024. június 9-e óta tartott időközi választások összesített eredménye is azt mutatja, hogy a kormánypártok megőrizték a támogatottságukat.
Mindezek után most a kezünkben lévő eredmények alapján megpróbáljuk megtippelni, hogy az időközi választások alapján, hogyan is nézne ki az ország politikai térképe egy parlamenti választás esetén. Azért nem a közvélemény-kutatásokhoz fordulunk, mert nem kívánunk állást foglalni az azokról szóló vitákban, így a legegyszerűbb, ha a tényszerű választási eredményekre koncentrálunk.
Mi következik a parlamenti választásokból?
Elsőként van a kezünkben két időközi parlamenti választás eredmény 2025-ből. Újpest-Angyalföldön és a Tolna megyei kettes választókerületben kellett új képviselőt választani. 2025. januárjában a Tolna megyei választáson Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP jelöltje fölényesen győzött, míg márciusban Újpesten választási csalásért jogerősen elítélt Varju László, a DK jelöltje nyert simán. A két voksolás egyetlen érdemi érdekessége az volt, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága növekedett a 2024-es EP-voksoláshoz képest az adott körzetekben. Arra egyik politikai blokk sem volt képes, hogy a másiktól elhódítson körzetet.
Nézzük akkor a tolnai választás eredményét. Potápi Árpád úgy ért el 62,44 százalékot 2022-ben, hogy a Fidesz-KDNP eredménye országosan 54,13 százalék volt (az egyesült baloldalé mindössze 34,44 százalék). Vagyis Potápi Árpád nagyjából 15 százalékkal (8 százalékponttal) kapott több szavazatot, mint a Fidesz országos átlaga. Ha Csibi Krisztináról feltételezzük, hogy már első kísérletre képes ugyanarra a teljesítményre, mint a rendkívül tisztelt Potápi Árpád, akkor abból indulhatunk ki, hogy ő is 15 százalékkal múlhatja felül az országos átlagban nyújtott Fidesz-teljesítményt. Csibi 63,64 százalékot ért el januárban.