A magyarok is megelégelték már, hogy Magyar Péter a legszemtelenebb hazugságokkal próbálja palira venni őket: az Alapjogokért Központ friss kutatása szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka biztos abban, hogy egy Tisza-kormány adóemeléssel kezdene – közölte közösségi oldalán szombaton Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Nem véletlen, hogy országjárása érdektelenségbe fulladt. Mára világossá vált: ő nem a magyarokért dolgozik, hanem a brüsszeli elitet hazai szócsöve. És lehet, hogy ők elhallgatnák a terveiket, de pontosan tudjuk, hogy mit követelnek tőlük gazdáik, hiszen mindenhol ugyanaz a forgatókönyv: Ukrajna uniós felvétele, a migráció támogatása, a woke-őrület beengedése – és mindezt a magyarok pénzéből finanszíroznák. Klasszikus kommunista tempó, Gyuri bácsi pedig elégedetten csettintene
– írta Szánthó Miklós.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója hozzátette, hogy Magyar Péter most bohócsipkában készül Kötcsére provokálni, de egy dolgot tudnia kell: ez nem fog menni, az emberek már átlátnak a trükkökön.
A felnőtt magyarok 63 százaléka arra számít, hogy a Tisza Párt a 2026-os választások után megemelné a lakossági adóterheket – derül ki a friss közvélemény-kutatásából. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter kríziskommunikációjának, ellenben a többkulcsos jövedelemadót propagáló – és a családtámogatási rendszert megszüntető – sajtóba kiszivárogtatott javaslatot tartják valósnak. Tarr Zoltán „etyeki beszéde” mindezt alátámasztotta: a párt alelnöke maga ismerte el, hogy terveik szerint előbb „választást kell nyerni, utána mindent lehet”. A párton belüli óriási feszültségeket mutatja, hogy rögtön meg is csappant a Tisza-szigetek száma.
A pártok gőzerővel készülnek az őszi politikai szezonkezdésre, az Alapjogokért Központ elemzése szerint a kormánypártok Orbán Viktor vezetésével uralták a közéleti napirendet és megnyerték a nyarat: a Harcosok Klubja után létrehozták a Digitális Polgári Köröket; az édesanyák SZJA-mentességén túl szeptember 1-jétől elindították az Otthon Start Programot; a miniszterelnök pedig több kiemelten fontos podcast műsorban jelent meg, sőt, Donald Trump is felhívta, hogy az orosz-ukrán konfliktus kezelésében kikérje a véleményét. A Tisza Pártra ezzel szemben rájárt a rúd: Magyar Péter országjárása érdektelen; az ukrán kémügy vádjait a mai napig nem sikerült tisztáznia; miközben a magyar munkavállalók 75 százalékát érintő, brutális adóemelési terveiről is lehullott a lepel. A javaslat szerint – melyet Dálnoki Áron, a Tisza gazdasági munkacsoportjának vezetője készített elő – egy korábbi baloldali és brüsszeli vágyakozást teljesítenének hatalomra kerülésük esetén: 15, 22 és 33 százalékos kulcsokkal vezetné be a progresszív adózást idehaza.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint a szavazókorú magyarok 63 százaléka szerint a 2026-os választások után a Tisza Párt megemeli az adókat. Mindössze a megkérdezettek 32 százaléka hisz Magyar Péternek, aki a botrány kirobbanása óta lehetetlenebbnél lehetetlenebb tervekről beszél, miközben a hozzá közelálló baloldali szakértők a progresszív adózást támogatják. A Tisza Párt adóemelésre vonatkozó javaslata a családi adókedvezmények rendszerét is megszüntetné, a progresszív oldal számára kedves „adóreform” keretein belül. Tarr Zoltán arról is beszélt az etyeki fórumon, hogy nem mondhat el mindent, mert „akkor megbukunk” – vagyis elismerte, hogy számos olyan szakpolitikai javaslata van még a Tisza Pártnak, ami nem találkozik a magyarok igényeivel.
A kiszivárgott javaslat alapján a Fideszt támogatók 86, de még a Tisza szimpatizánsok 32 százaléka is adóemeléstől tart. Sőt, a 18-39 éves korosztály 60 százaléka is, ami az őket érintő adókedvezmények ismeretében aligha jelent jót Magyar Péterék számára.
A nyarat elvesztette, de az őszi szezon rajtjakor is beragadt a Tisza Párt, amely a hétvégén figyelemeltereléssel próbálkozik: a kormánypártok kötcsei eseményét igyekeznek megzavarni azért, hogy – a baloldal régi hagyományához hűen – ne a brüsszeli technokrata elit megszorító receptjét másoló adóemelési terveikről legyen szó. Nem ez az első eset, hogy Magyar a hazai közvéleményben népszerűtlen, de a brüsszeli mocsárban közkedvelt témákat és intézkedéseket kommunikál – elég csak az Ukrajna uniós tagságáért gyűjtött aláírásakcióra gondolni, mely aztán a jól ismert kémbotrányba fulladt.
